PÜNKÖSD! NE HAGYJA PIHENÉS NÉLKÜL!

PÜNKÖSD! NE HAGYJA PIHENÉS NÉLKÜL!

 

Húsvéthoz hasonlóan Pünkösd is mozgóünnep, amely május 10-e és június 13-a közé esik. Az ünnep elnevezése a görög „pentekosztész” szóból származik, ami ötvenediket jelent, ugyanis ez az ünnep a Húsvét utáni ötvenedik napon kezdődik. A keresztény egyház ekkor azt ünnepli, hogy Krisztus mennybemenetele után az apostolokra leszállt a Szentlélek és ettől kezdve a tanítványok nyilvánosan hirdették a kereszténységet. Ez az ünnep tulajdonképpen mondható a keresztény egyház születésnapjának is. A magyar pünkösdi szokásokban a keresztény és az ősi, pogány szokások ötvöződtek, a már meglévő pogány hagyományokra épültek rá a keresztény elemek, így olvadtak össze egy ünneppé. Pünkösd története szerint Szűz Mária és a tanítványok együtt ünnepelték a Pünkösdöt Jézus mennybemenetele után. Hirtelen hatalmas szél támadt, mely betöltötte a helységet, majd lángnyelvek jelentek meg és az apostolok feje fölé szálltak. Megteltek Szentlélekkel. Ezután elkezdtek azokon a különböző nyelveken beszélni, melyet a Szentlélek adott nekik. A Jeruzsálemben lévő emberek azt tapasztalták, hogy mindenki a saját nyelvén érti azt, amit a tanítványok beszélnek. Előállt Péter apostol és prédikálni kezdett, beszédét sokan megértették és a Biblia szerint belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.

A középkorban a Szentlélek eljövetelét megelőző szél zúgását kürtökkel, harsonákkal utánozták. A lángnyelveket égő kócok jelképezték, melyeket a templom padlásáról eresztettek alá a hívek közé.

A múlt században Pünkösd szombatja is félig ünnep volt, ugyanis általános volt ekkor a fürdés a Tiszában. E kor emberei azt gondolták, hogy ezáltal elkerüli őket minden betegség. Se menet, se fürdőzés közben nem váltottak egy szót sem egymással abban a hitben, hogy így nem fog majd rajtuk semmi féle rontás.

A pünkösdi ünnepkörhöz tartozik a pünkösdölés, mely elsősorban az adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött. A házról házra járó csoportok bekéredzkedés után énekeltek, verset mondtak, táncoltak, átvették az adományokat, majd ismét táncra perdültek. Ekkor vitték körbe a faluba a pünkösdi királynét, aki általában a legkisebb és legszebb kislány lett, akit eredetileg négy, vagy több nagyobb lány kísért. A leányok énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megállnak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítenek ki, vagy letakarják egy fátyollal. Énekük kezdősora: „Meghozta az Isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királykisasszonykát.” Éneklés közben körbejárják a királynét, aki ez alatt rózsaszirmokat szór. Végül az „Ekkora legyen a kendtek kendere” szövegű szerencsekívánó mondóka kíséretében magasra emelik a kiskirálynét, így biztosítva a gazdag kendertermést. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak.

A pünkösdi király cím elnyerése is ehhez az ünnephez tartozik, amikor a faluközösség fiataljainak vetélkedéséből győztesen kikerült legény egy esztendőre a falu első legénye lett. A vetélkedésben külső és belső (erkölcsi) erőiket egyaránt összemérték. A hagyomány szerint a pünkösdi király egy évig ingyen ihatott a kocsmában. Mivel a pünkösdi királyság csak megszabott ideig tartott, a mulandóság jelképe is lett. Ehhez a szokáshoz hozzátartozik az a történelmi esemény is, hogy Ferenc Józsefet a kiegyezés után 1867 pünkösdvasárnapján akarták magyar királlyá koronázni, de valakinek időben eszébe jutott a pünkösdi királyi cím mulandósága, ezért a koronázást előrehozták Pünkösd szombatjára.

Pünkösd jelképei a pünkösdi rózsa, a fehér galamb és a zöld ág. Ekkor a legény annak a lánynak pünkösdi rózsát tett az ablakába, akinek udvarolt. Sok templomban a Szentlélek jelképeként fehér galambot engedtek el. Nyírfaágat, gyümölcságat, bodzát tettek pünkösdkor a házakra és az istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket.

Pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Azoknál a gazdáknál, akik juhokat tartanak szokás ilyenkor a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Egyes helyeken édes tésztákat ettek, hogy sárga legyen a kender, a tésztákat friss gyümölccsel – eperrel, cseresznyével – töltötték meg.

Vélemény, hozzászólás?